Az amalgám fogtömés káros hatásai
Magyarországon sokan rendelkeznek még amalgám fogtömésekkel. Rengeteg információt találunk ezekkel a fogtömésekkel kapcsolatban, így nem könnyű eldönteni, hogy valóban cserélni kell-e ezeket, amint lehet. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy mik lehetnek az amalgám fogtömés káros hatásai és milyen esetekben kell azt mindenképpen cserélni.
Az amalgám fogtömések története
Amalgámnak nevezzük a higany valamilyen más fémmel alkotott ötvözetét. A fogászati amalgám fő összetevői a higanyon kívül az ón, az ezüst, de réz és cink is fellelhető benne.
A higany és ón ötvözetéből készült fogtöméseket már az Ókori Kínában is használták. 1818-ban Louis Regnard bizmutot, ónt, ólmot és higanyt tartalmazó amalgámot állított elő, ezt az ötvözetet a fogüregbe helyezve egybeolvasztották. 1819-ben pedig Charles Bell angol kémikus ezüstöt és higanyt olvasztott össze, melyből paszta készült. Az ebből kialakított fogtömési technikát 8 évvel később pedig már használták fogtömésre.
2018 júliusától Magyarországon és az Európai Unió minden más tagországában tilos amalgám tömést készíteni várandós nők és 15 éven aluli gyermekek számára.
Az amalgám fogtömések káros hatásaival kapcsolatban rengeteg cikket találunk, de fontos megjegyezni, hogy az elmúlt közel 200 évben mindössze 100 esetben írtak le allergiás reakciót.
Az amalgám tömés összetétele
Az amalgám tehát egy olyan fogtömő anyag, amely fémötvözetből készül és a tömésben nagyságrendileg 50% higany található.
A higany toxikus, károsítja az idegrendszert, így látás- és memória zavarokat okozhat, a fejlődő magzatra pedig mérgező hatással lehet. A higany nagy mennyiségben halálos kimenetelű mérgezést is okozhat. Viszont fontos tudni, hogy a higany a környezetünkben szinte mindenhol jelen van: a vízben, a levegőben és a táplálékban is megtalálható.
A már megkötött amalgám tömésekből felszabaduló higany mennyisége azonban nagyon kevés, az egészségügyi határérték alatt van.
Korábbi tanulmányok bizonyítják, hogy egy szájban körülbelül 400-500 amalgám tömésnek kellene lennie ahhoz, hogy tüneteket okozzon a higany.
Bár a higany sok okból veszélyes lehet, az amalgám fogtömések tartóssága a mai napig verhetetlen, ugyanis akár 20-30 évig is kitarthatnak.
Az amalgám fogtömés káros hatásai
A tömésekből tehát nem kerülhet olyan mértékű higany a szervezetbe, ami veszélyeztetné az ember egészségét. Miért fontos mégis az amalgám fogtömés káros hatásairól beszélni? A higany mérgező nehézfém. A testben aktuálisan található higanymennyiség -bizonyos időeltolódást figyelembe véve- mindig a bevitellel arányos, és egyes szervekben (agy, máj, vesék) az átlagosnál magasabb koncentrációban mutatható ki. Ha a bevitel csökken, akkor a szervezetben lévő higany mennyisége is csökken és fordítva.*
Az amalgám fogtömés káros hatásai, enyhébb és súlyosabb következményei a következők lehetnek:
- fejfájás
- hajhullás
- gyulladások
- fáradékonyság
- ingerlékenység
- bőrproblémák
- izületi fájdalmak
- nyálkahártya gyulladás
- depresszió
- gyomor panaszok
- bélpanaszok
- meddőség
- impotencia
- veseműködés zavar
- depresszió
Az enyhébb mellékhatások nem feltétlenül szembetűnőek, de a közérzetünkre és így mindennapi életünkre hatással lehetnek.
Az amalgám fogtömés káros hatásai közvetlenül a szájüregben is előfordulhatnak. A tömés környékén így kialakulhat fehér nyálkahártya elváltozás, égető érzés, fogínyvérzés, gyulladás és fémes íz is.
Természetesen ezek a tünetek sok más dolog miatt is jelentkezhetnek, ezért érdemes kivizsgáltatni őket.
Mikor szükséges az amalgám tömés cseréje?
Az amalgám fogtömés cseréje főként akkor indokolt, ha a tömés sérült és a széli záródása nem megfelelő. Mivel a kompozit tömések jóval esztétikusabb látványt nyújtanak, sokan ezen okból is szakemberhez fordulnak és kérik az amalgám fogtömés cseréjét. Az amalgám tömések szürkék, a modern, kompozit tömések pedig fogszínűek.
Bármilyen okból is kell az amalgámtömést cserélni, érdemes egy fogászati konzultáción részt venni és szakorvos véleményét kérni.
Az amalgámtömések cseréjét lehet több felé bontani a higanygőz felszabadulás miatt, ezért általában –kiterjedéstől függően- legfeljebb két amalgám tömés eltávolítása ajánlott egy időben.
A beavatkozás akkor sürgős, ha allergiás reakció lép fel vagy a fent említett mellékhatások valamelyike jelentkezik.
Mindezek mellett azonban fontos megemlíteni, hogy a fogászati kezelések során nem a betegek, hanem a kezelőszemélyzet (fogorvos, asszisztens) veszélyeztetettsége a nagyobb. A fogászati felhasználás során leginkább higanygőz keletkezik, amely a tüdőn keresztül jól felszívódik (80%ban), ezzel szemben az emésztőrendszerben és a bőrön keresztül csak rosszul szívódik fel, ez utóbbi utakon általában nem juthat be a szervezetbe jelentős mennyiség. Ebből az következik, hogy minden olyan esetben, amikor higanygőz keletkezhet, akkor különösen fontos, hogy valamilyen módon védekezzünk ellene. Az amalgámtömés eltávolítása során az elszívó alkalmazásával hatékonyan eltávolíthatjuk a higany gőzeit, így azt sem a beteg sem a személyzet nem tudja belélegezni. A beteg számára töméscserekor további védelmet nyújthat a kofferdam-izolálás alkalmazása, mely szintén arra szolgál, hogy minél kevesebb káros anyag (higany) kerüljön az emberi szervezetbe.*
Az amalgám fogtömés cseréje terhesség alatt
Amennyiben nem jelentkezik fájdalom vagy allergiás reakció, a fentebb taglalt okok miatt terhesség alatt nem ajánlott az amalgám fogtömés cseréje, mivel minden óvintézkedést betartva sem kerülhető el 100%-osan, hogy higany szabaduljon fel, ami eljuthat a magzathoz.
Ha lehet, kerüljük terhesség alatt az amalgám tömés eltávolítását, de ha a tömést indokoltan és haladéktalanul cserélni kell, cseréljük megfelelő elszívás mellett. Rosszabb, ha megfájdul egy hibás tömés miatt a kismama foga és annak további következményei, mintha kicseréljük a tömést terhesség alatt.
Ha bármilyen kérdése lenne a fogtömésekkel kapcsolatban, vegye fel velünk a kapcsolatot vagy foglaljon időpontot fogászati konzultációra!
*forrás: Fazekas Árpád – Megtartó fogászat és endodoncia
Szerző: Sznida Edina, Lektorálta: Dr. Manolakis Elena
